A salgótarjáni származású Makovinyi Tiffany – rúdtáncos párjával, Kascsák Jenniferrel együtt – több országos rúdsport versenyen bizonyította már tehetségét a „poledance”– a rúdtánc akrobatikus elemeket tartalmazó, érzéki táncmozdulatokkal színesített irányzatának – területén. A lányok az idén országos szintet is túlszárnyalták, hiszen a hollandiai világbajnokságon többek között bravúros technikájuknak, szemkápráztató koreográfiájuknak, s a kettőjük közötti csodálatos összhangnak köszönhetően a hatodik helyet sikerült megszerezniük. A nemzetközi verseny részleteiről, valamint a páros további sikereiről Tiffanyval, a rúdtánc duó salgótarjáni tagjával beszélgettünk.
Rúdsport. A „rúdtánc” szót olvasva a sorok között bizonyára jó néhány férfi szeme felcsillan, akiknek első gondolata az éjszakai bárokban zajló, erotikus jellegű táncokon kalandozik el. E tevékenységet azonban ma már – szerencsére – egyre kevesebben azonosítják a buja műfajjal.
A rúdtánc ugyanis a 21. századra egy olyan rohamtempóban fejlődő sportággá nőtte ki magát, amely tökéletes elegye a tánc és az akrobatika látványos elemeinek – ráadásul mindezt egy függőleges rúdon hívva életre. E
sportág kitörését pedig mi sem bizonyítja jobban, minthogy országos és nemzetközi versenyeken is díjazzák a nem mindennapi mozgásforma legjobbjait.
A salgótarjáni származású Makovinyi Tiffany számára is elég volt egyszer kipróbálni a rúdtáncot: azonnal beleszeretett az erőn és hajlékonyságon alapuló sportágba. A lány egy budapesti stúdióban mintegy két és félévvel ezelőtt ismerkedett meg a kreatív sporttal, amelynek ízére – a rendszeres gyakorlások mellett – olyannyira ráérzett, hogy másfélévvel ezelőtt, akkori edzője, Kascsák Jennifer biztatására vett részt élete első rúdtáncos megmérettetésén.
– Jennifer ösztönzött arra, hogy tegyem próbára a szerencsémet a stúdió által szervezett házibajnokságon. Kezdetben ódzkodtam a dologtól, mert nem szerettem versenyezni, sőt nagyközönség elé sem kívánkoztam a produkciómmal. Az edzőm azonban addig rágta a fülemet, míg végül rábólintottam a dologra, s magam is meglepődtem, amikor kiderült: megnyertem a versenyt – emlékezett vissza a kezdetekre Tiffany.
A fiatal sportoló ezt követően – szintén edzői buzdításra – úgy döntött, hogy próbára teszi tudását a rúdsport magyar bajnokságon is – hazánk egyik legrangosabb rúdtáncversenyén. A kezdeti terv az volt, hogy junior kategóriában, s egyénileg bizonyít majd a pódiumon egy szakavatott bírákból álló zsűri előtt. Azonban
az ötlet megváltozott, amikor edzője felajánlotta Tiffany számára: párban is nevezhetnének a megmérettetésre.
– Tudtam, hogy a mezőnyben én leszek a legfiatalabb a magam tizenhét évével, viszont leírhatatlanul örültem Jennifer ajánlatának. Megnyugtatott a tudat, hogy nem egyedül kell kiállnom a színpadra, s sokkal izgalmasabbnak ígérkezett a bajnokság úgy, hogy tapasztaltabb rúdtáncosok ellen kellett küzdenem – mondta a fiatal lány.
Így vált az egykori edző, a salgótarjáni származású lány állandó versenypartnerévé. A páros az izzasztó próbák alatt valósággal összeszokott, amelynek köszönhetően már első közös versenyükön felállhattak az előbbiekben is említett, magyar bajnokság dobogójának legfelső fokára. A magyar bajnokság már 2012 óta a Nemzetközi Rúdsport Szövetség (IPSF) hivatalos hazai vb-kvalifikációs versenye, amelynek értelmében a győztes páros – esetünkben Tiffany és Jennifer – már tavaly kiutazhattak volna Londonba, a világversenyre.
– Azonban le voltunk sérülve, így nem éreztük magunkban a kellő erőt, hogy Anglia földjén is úgy tudnánk uralni a rudat, mint idehaza – tette hozzá Tiffany.
A duó tagjai pedig idén is – a tavalyi országos siker után – elhatározták, hogy ismételten próbára teszik erejüket a magyar bajnokságon. A versenyen a duó tehetsége újból tanúbizonyságot nyert, ugyanis a 2016-ban „kibérelt” első helyet most is játszi könnyedséggel foglalták el.
– Hatalmas öröm volt számunkra, amikor megtudtuk: újból kvalifikáltuk magunkat a világbajnokságra! Idén Hollandiában bonyolították le a nagyszabású megmérettetést, s a külföldi elődöntőben mintegy húsz, nagyon
tehetséges és erős párossal kellett felvennünk a harcot... – húzta alá a sportoló.
A páros az elődöntőben a negyedik helyen végzett, így automatikusan továbbjutottak a holland világbajnokság végső döntőjébe is, ahol a közel húsz versenyzőpárosból mindössze tízen bizonyíthattak újra a szín-
padon felállított két rézből készült, négy méter magas rúdon. A Tiffany–Jennifer páros végül a hatodik hely dicsőségével gazdagabban térhetett haza.
– A rúdsport számtalan nehéz elemet tartalmaz, amelyet egyénileg sem egyszerű kivite-
lezni, nem még párban! Mindig, mindent tökéletes szinkronban kellett végrehajtanunk egy-egy versenyprodukció alatt, ugyanis abban az esetben például, ha már a lábaink nem egyszerre mozdultak, azt a bírák pontlevonással büntették. A kötelező elemek végrehajtására azonban maximális pontot kaptunk! – fejtette ki a részleteket a versenyző.
A világbajnoki előadásokban azonban az összhang mellett számtalan más tényezőt – koreográfiát, hatékonyságot, kreatív kombinációkat, gördülékenységet, ritmusosságot, a téma és a zene harmóniáját,
eredetiséget, átkötéseket, erőt, hajlékonyságot, forgásokat, magabiztosságot, fényeket és a kosztümöt is – figyelembe vette a szakmai zsűri.
– A mosoly nagyon fontos! A bírák imádják, ha azt látják: élvezzük, amit csinálunk! – egészítette ki gondolatait Tiffany.
Mindezek mellett a lányok idén a budapesti „Pole Artistic Hungary Competition” elnevezésű nívós, országos szintű versenyen is bezsebelték az aranyérmet, illetve Zalaegerszegen is a dobogó legfelső fokát foglalhat-
ták el teljesítményükért cserébe.
Tifanny és Jennifer további tervei között szerepel, hogy a nyári pihenés után gőzerővel nekivágnak a közös próbáknak, hogy a jövőben a magyar bajnokságon és a „pole artistic” versenyén is újból a csúcsra tör-
hessenek.
– Mindig imádtam tornászni, amelyet egykori tornatanáromnak, Ringeisen Andrásnénak – Cimbi néninek –
köszönhetek elsősorban. A rúdsportban pedig egy igaz barátot és az önbizalmat is megtaláltam. Ma már elhiszem: értek ahhoz, amit csinálok, s a célom az, hogy minél tovább fejlődjek! A „poledance” számomra nem csak egy edzésforma, hanem egy teljes lánggal égő szenvedély is – zárta gondolatait Tiffany.
