„Igyekszem kiegyensúlyozottan helytállni mindegyik területen”
A székesfehérvári tehetség, Ferenczy-Nagy Boglárka színművészként szeretne érvényesülni
SZÉKESFEHÉRVÁR Nehéz elképzelni egy 17 éves lányról, hogy egyszerre sikeres énekes, zeneíró, versíró és színész. Mégis létezik.
Ferenczy-Nagy Boglárka több területen is megmutathatta már magát, ráadásul kiemelkedő teljesítménnyel. Így beszélgetésünk kezdetén arra kértem a székesfehérvári lányt, mutassa be nekem magát – ő pedig elsőként az éneklést, a hangszeres játékot és a színészetet említette. – Számomra az a legfontosabb, hogy minél komplexebb személyiség legyek, úgy vélem, ez egy nagy erény – magyarázza sokoldalúságát, hozzátéve: – Már csak azért is szeretem szinte mindenben kipróbálni magam, mert fontosnak tartom, hogy bárhol meg tudjam állni a helyem. Ráadásul, mindezt igyekszem kiegyensúlyozottan tenni minden egyes területen. Leginkább a „színpadon” találkozhatunk Bogival, még ha ezt nem is szó szerint értjük: a lényeg, hogy megmutassa magát az embereknek. – Ez nem öncélú magamutogatás. Teljes mértékben átadni szeretnék: üzeneteket, érzelmeket. Ha pozitív visszajelzéseket kapok, az értelemszerű- en egy jóleső érzés, és így végképp megéri csinálnom – magyarázza a fiatal tehetség. Apropó fiatalság: Bogi 17 éves, idén szeptemberben kezdi a tizenegyedik osztályt. Eddig a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban tanult, ám idén szeptembertől a Vasvári Pál Gimnáziumban folytatja tanulmányait. Az ének kiskora óta kíséri őt, a zenei alapokat a Kodály Zoltán Általános Iskolában és a Hermann Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolában sajátította el, de a családjában is a zene fontos mozgatórugó. A népzene édesanyjának volt mindig is a szívügye. Fuvolázni nagyjából harmadik osztályos korában kezdett el – a hangszer használatát hat éven át, a szintvizsgáig tanulta. – Hat év után gyakorlatilag nem a hangszer használatát, hanem a tanulást hagytam abba. Ennél felsőbb szinten nem szeretnék fuvolázni – mondja. Ezt követően a pengetős hangszerekkel kezdett el kacérkodni, olyannyira, hogy már ukulelét is használ dalaihoz. – Ezt a hangszert a gitár előfutárjának tartom, és nem titkolt célom, hogy előbb utóbb gitározni is megtanuljak. A zongorát pedig a zene- írás szempontjából tartom hasznos hangszernek – részletezi nagy lelkesedéssel, motiváltan a lány. Bogi ugyanis zenéket is ír, pontosabban barátai, ismerősei vagy más zenészek segítségével szólaltatja meg ebben a műfajban az általa írt szövegeket. – A versírás már régóta jelen van az életemben, de ezen a területen elsősorban magamnak alkotok. A legtöbbször úgy érzem, az általam írt versek akkor lennének teljes egészek, ha hangszeres dallamot is kapnának, így a legtöbb szerencsére dallá avanzsálódott – mondja. Simogat, átjár, libabőröz – ezek az első gondolataim, amikor meghallom Bogi hangján megszólaltatva a lány által írt szövegeket. – Leginkább a lelket helyezem a középpontba – mesél verseiről –, saját élményekből, érzésekből táplálkozva. Rá- adásul a rímes alkotásokat jobban preferálom, mint a szabadverseket – ezekből könnyen lehet dalszöveg is. Az pedig, hogy egyben zene- írással is foglalkozom, azért előnyös, mert ismerem a szövegek gondolatvilágát, tudom, milyen hangulatot szeretnék átadni, milyen érzést szeretnék kiváltani az emberekből. Leginkább akusztikus popot játszanak Váradi Imrével közösen – legalábbis így határozzák meg a műfajt. – A lényeg, hogy a dalszöveg igényes, a zenék hangulata pedig lehetőség szerint ne egyforma, mégis határozott legyen. És az egész hangzásvilág egy alternatívabb struktúrába illeszkedjen, bármit is jelentsen ez – mondja nevetve. Székesfehérváron több helyen is találkozhattak már Bogival: a Fehérvár Hangjában, a Versünnepen, az 1956-os megemlékezésen, a Székesfehérvári Irodalmi Diákkör (SzID) alapító tagjaként vagy a Teleki gimnázium színjátszókörének, a TeDinek jó pár előadásában. Ahogy az látszik, Bogi több ponton is kapcsolódik a színészethez. Ez persze nem véletlen, a lány színművész szeretne lenni, ezért a jövőben a budapesti egyetemet célozza meg. Ambiciózus, már az általános iskolában is megjelent az életében a színészet, valamint előszeretettel járt vers- és mesemondó versenyekre is. – Persze mindig megvolt bennem a versenyszellem, hogy a lehető legjobb helyezést érjem el, és kiemelkedjek a mezőnyből, de az, hogy ezekkel a témákkal foglalkozhatok, kikapcsolódási lehetőség is volt számomra – mondja, majd hozzáteszi: – Intuíciószerűen él bennem a színészet. Ha nem vesznek fel a budapesti egyetemre, jelentkezem Kaposvárra. Ha ott sem járok sikerrel, megpróbálnék még más köröket, lehetőségeket is, és csak akkor adnám fel, ha azt érezném, ez mégsem az én utam. Ebben az esetben a kommunikáció- és médiatudomány szakot céloznám meg. Bogi tehát a jövőben Budapest vagy Kaposvár felé orientálódik, hiszen nagyon vonzza a nagyvárosi élet, a folyamatos pezsgés. Mindezt jól mutatja az is, hogy az idei Koronázási szertartásjátékban is részt vett. – Ide a barátaimmal együtt jelentkeztünk statisztának, szóval ezúttal nem egy kihívást jelentő, komolyabb szerepről volt szó, inkább csak egy közös programról. A bábok mozgatásában segédkeztünk, valamint a háttérben szerepeltünk jelmezbe bújva – részletezi. – A tavalyi Koronázási Ünnepi Játékok keretében a középkori piactéren tevékenykedtem – teszi hozzá. Mindenesetre úgy néz ki, Ferenczy-Nagy Boglárka még két éven át Székesfehérvárhoz kötődik majd – ezzel is színesítve a város mindennapjait és különféle rendezvényeit.
KI IS AZ A FERENCZY-NAGY BOGLÁRKA?
Bogi 2016 októberében a Magyar advent című, az 1956-os forradalom helyi eseményeiről szóló előadásban vett részt mint szereplő, zeneszerző és szövegíró, Váradi Imrével közösen.
A „forradalmi” programsorozat kapcsán klip is készült, amely az Örökifjak címet viseli. Bogi – Imrével közösen – utcazenészként jelenik meg a mozgófilmben.
Matuz János író, rendező társalkotójának nevezi Bogit az ideigorsiumi színházi darab, a Békétlenek kapcsán. Az alvilági komédia dalait Boglárka írta: ő a szövegek és az alapdallamok alkotója.
Mindemellett a Fehérvári Vers- ünnep rendszeres indulója. 2016- ban a harmadik helyen végzett, míg idén Pilinszky János Parafrázis című versével különdíjas lett.
2015-ben a Fehérvár Hangja produkcióban is megmérettette magát. Itt az elődöntőbe, a legjobb huszonnégy közé jutott.
Számos székesfehérvári rendezvényen megfordult már: nemrég A reformáció történelmi és kulturális öröksége az élő népművészetben című kiállításon közreműködött előadóként, vagy egy korábbi pedagógusnapon a jelenlévők nagy örömére „örömzenélt”.
Az idei székesfehérvári Ünnepi Könyvhéten – több versünnepes fiatallal együtt – megzenésített verseket adott elő.
A Velencei-tónál megrendezett Székesfehérvári Gyermek- és Ifjúsági Táborban szintén gondoskodott a jó, zenés hangulatról.
Az idén Dunaújvárosban megrendezett Diáknapokon vers- és prózamondás kategóriában Arany Jánost szavalt arany minősítéssel, valamint vers- és prózaírás kategóriában az egyik saját versével szintén arany minősítést ért el. Korábban népzenei versenyen is megmutatkozott.