Marci már a világűrben is takarított
Papp Marcell Miklós 13 éves, de már rutinos versenyzőnek számít. Fizikából, matekból, kémiából ott van az ország legjobbjai között, de szívesen programoz robotot, készít videót és ír verset. De mindennél jobban érdekli az űrtechnika. Egyszer talán a NASA vagy a SpaceX munkatársaként találkozunk majd vele.
Miskolc. Marcival akkor találkoztam először, amikor még csak harmadik osztályos volt. Más gyerekek ilyen idős korukban még azt sem tudják, mi az a fizika, Marci viszont már országos fizikaversenyt nyert. Olyan feladatokon töprengett, hogy mennyi egy tárgy tömege, ha csak annyit tudunk róla, hogy anyagának egy köbcentiméteres mennyi tömegű. Vagy hogy hány köbcentiméter földet kell elhelyezni egy ládikában, ha abba virágot szeretnének ültetni. Marcinak ezek a feladványok már 9 évesen sem okoztak gondot, sőt kijelentette, hogy épp ezeket szereti. Azt viszont nem tudta megmondani, hogy összesen hány versenyen járt, hisz 9 évesen már komoly versenyzői múlt állt mögötte. Matematika-, fizika-, német-, szavaló- és Lego-verseny, mindegyikben jeleskedett.
A kisfiú abban is különleges volt, hogy határozott elképzelései voltak a jövőről. Azt mondta, kutató szeretne lenni, mégpedig olyan kutató, aki az univerzumot fedezi föl, és „idegen létformákkal” találkozik. Ha tehette volna, már akkor útra kelt volna saját tervezésű űrhajóján a világegyetem peremére, és megismerkedett volna más bolygók különös lényeivel, akiket több agyúnak és több lábúnak képzelt el. Határozottan állította, vannak ilyen lények valahol az univerzumban, és valószínűleg több milliárd évvel járhatnak előttünk.
És bár akkor még nem járt fizikaórákra, de a fizikatanítással kapcsolatban is voltak ötletei.
– Úgy kellene tanítani a fizikát, hogy sokkal több legyen benne a játék, az érdekes, tréfás és gondolkodtató szöveges feladat, és utána jöhet a számolás - jelentette ki a 9 éves Marci.
Az ifjú tehetségek között
Három év múlva, azaz tavaly aztán újra beszélgethettem Marcival, akkor már a Herman Ottó Gimnázium 6. osztályos diákja volt. Boldogan számolt be róla, hogy a gimnázium természettudományos laborjába szabad bejárása van, és mennyi mindent tanulhat ott. természetesen folytatta a versenyzést, de óriási dicsőség is érte: 20 ezer jelentkező közül bekerült a Magyar Templeton Program 315 ifjú tehetsége közé. A program lényege az volt, hogy a tehetséges diákok részt vehettek olyan tudományos rendezvényeken, amelyek érdeklődési körüknek a legjobban megfeleltek. Egyéni mentoruk volt, és személyesen találkozhattak egy-egy tudományág jeles képviselőivel, akik nemcsak előadásokat tartottak, de a tehetséges diákok kérdezhettek is tőlük. Marcit még mindig az űrutazás érdekelte, de bővült érdeklődési köre: otthon volt a részecskefizika, a rakétatechnika, a csillagászat, az asztrofizika, a robottechnika, az elektrotechnika, a programozás, a nanotechnológia és a műholdak világában. Pedig fizikát hivatalosan még ekkor sem tanult az iskolában. Tavaly Marci arról ábrándozott, hogy egyszer majd a NASA-nál fog dolgozni, és kvantumfizikusként olyan űrhajók és rakéták kifejlesztésében vesz majd részt, amelyek akár másik naprendszerbe is könnyedén eljuthatnak.
Szinte tarolt
Az idén pedig ismét jó híreket hallottunk az immár 13 éves Marci felől. Édesanyja büszkén újságolta, hogy a nemrég befejeződött tanév tanulmányi versenyen szinte tarolt a fia.
Egerben, a Hevesy György Kémiaverseny országos döntőjében 4. lett, az ABACUS Matematikai Lapok országos pontversenyén első helyezést, a fizika pontversenyen szintén első helyezést és matematikai problémák versenyen is első helyezést ért el. A matekot ötödjére, a fizikát másodjára, a matekproblémát először sikerült megnyernie. De Marci nem csak ezekből a tantárgyakból kiváló. Januárban „Az év diákköltője” pályázatról Mese az Energiáról című versével harmadik díjat, a MANT űrkutatási diákpályázatról Űrroncs-wars videójával szintén harmadik díjat hozott el, valamint a robotprogramozó csapatversenyről is van regionális 3., országos 10. helyezése.
2016-ban megkapta a Tehetségek Magyarországa Ösztöndíjat is, melyet -szülői segítséggel- saját laptop vásárlásra fordított.
Az ismeretlen gáz
Marci azt mondja, őt egyáltalán nem fárasztja a sok verseny. Örül annak, hogy összevetheti tudását másokkal, de legfontosabb, hogy a felkészülés alatt rengeteg ismerettel bővül tudása. Sokszor már tavaszra tudja az egész éves tananyagot fizikából Tepliczky István tanár úr és kémiából Molnár Krisztina tanárnő segítségével, sőt olyanokat is, ami a tankönyvekben nincs is benne. Legnagyobb sikernek ebben a tanévben az országos kémiaversenyt tartja, erről mesélt lelkesen.
– Volt egy kétórás írásbeli 100 pontért. Aztán egyórás laborgyakorlat 25 pontért, majd egy szóbeli forduló szintén 25 pontért.
– A laborgyakorlat nem sikerült valami jól - jegyzi meg Marci. – Egy ismeretlen porkeverékre vizet kellett önteni, így gáz fejlődött belőle. A gáznak meg kellett mérni a térfogatát és a tömegét, ennek alapján meghatározni a moláris tömegét, és megmondani, hogy milyen gázról van szó. A 40 versenyzőből egyedül egynek sikerült ez a feladat 25 pontosra - mondja Marci annak érzékeltetésére, hogy a még próbált versenyzőkön is kifogott az ismeretlen gáz. – A szóbelin viszont maximális pontot kaptam és három csillagot, mert olyasmit is tudtam, amit még hetedikesként nem is kellett volna - teszi hozzá örömmel. Azt is megtudjuk, hogy az űrkutatási diákpályázatra videót készített arról, hogyan lehetne összegyűjteni és újrahasznosítani az űrszemetet, a film címe: Takarítás a világűrben.
És hát elérkeztünk Marci kedvenc témájához, az űrkutatáshoz. Továbbra is azon gondolkodik, hogyan lehetne olyan gyors űrhajókat készíteni, amelyek elrepíthetnék az embert más galaxisokba. Egyelőre az úgynevezett generációs űrhajókat tartja a legjobb megoldásnak, amin a hosszú utazás alatt újabb és újabb generációk születnének, akik aztán célhoz érnének.
Hegyi Erika
