Tehetség feketén-fehéren
Kiemelkedő sikereket halmoz két egri 14 éves fiatalember. Gledura Benjamin sakkmester és Komáromi-Nagy Márton zongoraművész nevét már-már a zseni kategóriában emlegetik. Kisgyermekként megismerték a kemény, kitartó munkát, az áldozatvállalást, ugyanakkor a siker ízét is. Mindennapjaik csak nyomokban hasonlítanak egy átlagos iskolás időbeosztására, mégis mindketten vidám, kiegyensúlyozott és minden tekintetben normális kamaszok. Benjamin a befelé fordulás, a koncentráció mestere, míg Márton azon dolgozik, hogy minél többet adjon magából a közönségnek.
Komáromi-Nagy Márton
Komáromi-Nagy Márton szinte minden felmenője foglalkozott valamilyen szinten zenével, például anyai dédnagymamája zenetanárként dalokat is szerzett, az egyik üknagypapa pedig zongoraművész volt. A családi nappaliban ott állt a pianínó, de a használatát senki sem erőltette a kis Marcira, mintha hozzátartozói tudták volna: az örökölt tehetség majd úgyis utat tör. Kedvtelésből klimpírozott, majd hirtelen elhatározásból a zongorát jelölte meg a zeneiskolai felvételi lapon. Azóta eltelt öt év, Komáromi-Nagy Márton neve pedig mára egyet jelent a zseniális zongorista tehetség kifejezéssel. Marci az általános tanulmányait az egri Pásztorvölgyi Iskolában végzi, ahol támogatják zenei törekvéseiben. Minden péntek a zongorázásé Budapesten, de akkor is ki kell hagyni egy-egy iskolai napot, ha versenyen vesz részt. Több tanár is segíti a virtuózzá válását, de Lajos Katalin és Marik Erzsébet a mentorai is. Velük a tanulás egyenlő a közös alkotómunkával, ami elveszi egy kicsit a kemény munka „élét”. Marci minden nap zongorázik, tudatosan készül a hangversenyekre, fellépésekre. Az iskolában is helytáll, kitűnő tanuló! – A legjobban a természettudományos tárgyakat szeretem. Az órákon igyekszem odafigyelni, megjegyezni az anyagot, így otthon keveset kell tanulnom - mesél Marci, aki országos zongoraversenyek első helyezéseivel, számos díjjal és elismeréssel is büszkélkedhet.
A 14 éves fiú nem csak az ujjaiban hordozza az őseitől kapott zenészi hajlamot, lélekben is a komolyzene rajongója. Már kisgyermekként is szerette Vivaldit, a Négy évszak máig a kedvence. Érdekes, hogy nem zongora-, inkább zenekari, vagy hegedűműveket hallgat szívesen. Bach, Mozart, Csajkovszkij jelentik a kikapcsolódást ennek a kamasznak, de aki azt gondolja, hogy egy zseni különcről van szó, bizony téved! Marcinak sok barátja van és igyekszik időt fordítani a velük való közös programokra. Fontos számára a néptáncos csapat is, akikkel hét éve ropja együtt.
- Az a legjobb érzés, amikor a produkcióm végén látom a közönségen, hogy sikerült nekik élményt, örömet szereznem! – Marci nem csak a zenei versenyeken érezheti ezt, az iskolában is. Az aulában lévő pianínón rendszeresen játszik az osztálytársainak slágerdallamokat annak ellenére, hogy nem rajong a modern zenéért. Az ifjú zongorista egyelőre zeneszerzésben nem gondolkodik, ha érettebb lesz, talán előbukkan ez, a déditől örökölhetett véna is. Az elmúlt három év kiemelkedő sikerei alapján könnyen jósolhatnánk fényes zongoraművész jövőt az ifjú tehetségnek, de ő még bizonytalan ezt az utat illetően. Mindene a klasszikus billentyűs hangszer, de szeretne később más hangadó eszközt is sikerrel megszólaltatni. Kiváló elme a fizika, kémia területén is, nem kérdés, hogy lehetne belőle például orvos, kutató, netán vegyész. Hamarosan döntenie kell...
Marci nemsokára Csehországban és Lengyelországban is szerepel nemzetközi zongoraversenyen. Abban biztosak lehetünk, hogy akármerre is veszi az irányt a tanulásban, a zongora mindig része lesz az életének, így a közönségnek sem kell majd nélkülöznie az egri zenei tehetséget.
Gledura Benjamin:
Végtelen türelem – az ember azt hinné ez a legfőbb tulajdonsága egy sakkzseni palántának. Gledura Benjamin kisgyermekként sem volt nyugton maradó típus, de most, 14 évesen is folyamatosan mocorog, miközben kérdéseimre válaszol. Nehéz róla elképzelni, hogy képes minden nap egy felnőtt napi munkaidejét fegyelmezetten sakkozással tölteni, ráadásul olyan minőségben, amivel korosztályában a világ élvonalában van...
- A sakkhoz van türelmem, máshoz kevésbé. Ez érdekel, erre tudok koncentrálni – meséli Benji, akit édesapja tanított meg sakkozni 4 évesen. Nővére is kapott az oktatásból, de ő nem bizonyult érdeklődőnek a fekete-fehér tábla iránt. A folytatás Benji számára egy sakk klub volt, ahová az egyik rokon gyerek járt, itt csillant meg először a fiú tehetsége. Miután néhány versenyt megnyert, Bódi Tamás edző is felfigyelt rá, ekkortól foglalkozik komolyabban a sakkal.
Benjamin az úszásban is tehetségesnek bizonyult, sokáig párhuzamosan, mindkét sportágban gyűjtögette a győzelmeket. Bekerült a budapesti Maróczy Géza Központi Sakkiskola növendékei közé, ami már fordulópontot jelentett, egyre nagyobb teret nyert a sakk. A speciális iskolában minden hónapban egy héten keresztül van oktatás, de a tehetségektől megkövetelik, hogy a lehető legtöbbet tegyenek a fejlődés érdekében a mindennapokban is. A versenyszintű úszással felhagyott Benji, de kikapcsolódásként, testedzésként továbbra is rendszeresen látogatja az uszodát. A Kemény Ferenc Általános Iskolában az 5-6. osztályt már félig magántanulóként végezte, két edzés között járt be az órákra. Már ekkor rengeteget utazott a versenyek miatt, ami nem csak tőle, de az egész családtól komoly áldozatokat kívánt mind anyagiak, mind idő és energia tekintetében. „Valóban akkora tehetség Benji, hogy ebből megélni is képes lesz? Okoz hátrányt neki az életben, ha a hagyományos iskolai oktatásból kimarad?” Ezek a kérdések aggasztották a fiú szüleit, de a döntésben segítettek Benjamin edzői, sorozatos verseny sikerei és nem utolsó sorban céltudatossága. Európa-bajnok lett 10 évesen, amivel FIDE-mesteri címet is szerzett.
- Nagyon sok országban jártam már, a legjobban Dubai tetszett. Brazília azért kedves számomra, mert ott lettem világbajnok 2. helyezett - mondja Benji, aki egyébként az említett versenyen testsúlyának 10 %-ától szabadult meg, egy ültő helyében. Nem idegeskedő típus, de az igazán tétversenyek olyan kemény koncentrációt követelnek, ami fizikailag is komoly megterhelést jelent. A sakkversenyek előtt éppen ezért úszással fokozza a kondícióját.
- Naponta kb. 8 órát foglalkozok sakkal, edzőm Ribli Zoltán olimpiai bajnok. Legtöbbször interneten keresztül dolgozunk együtt, vannak edző partik, elemzések... Szeretek filmeket nézni, focizni, de nem sok szabadidőm van. A célom, hogy nagymester legyek és megéljek a sakkból. Lehet, hogy később egyetemre megyek, mert érdekel a nemzetközi kereskedelem, de a sakk az első- jelenti ki Benjamin határozottan. Csak olyankor szeretne átlagos iskolás lenni, ha rossz napja van és nem megy olyan jól a sakk...
