Handler Balázs, bár még csak 24 éves, de máris egy jelentős projektben vesz részt, egy olyan újszerű gépen dolgozik, amivel egyszerűbbé válhat a 3D-s nyomtatás építőipari alkalmazása, mellette pedig repülőgépek hajtásrendszerének fejlesztésével foglalkozik.
- Hogyan lesz valakiből fejlesztőmérnök? Nem tűzoltó akart lenni, vagy katona?
- Mióta az eszemet tudom, mérnök szerettem volna lenni. Kiskorom óta szeretek rajzolni, például autók műszerfalait, várakat, épületeket, térképeket készítettem, de a szétszerelt olajos gépek, rozsdás alkatrészek között is jól éreztem magam, amikor gyerekként néhány alkalommal édesapám elvitt a városi MÉH-telepre. Legszívesebben hazavittem volna minden kacatot, amit ott megláttam. Persze nem sok mindent hozhattam el onnan. Tulajdonképpen a középiskola kiválasztásán többet gondolkoztam, mint azon, hogy hol tanuljak tovább a felsőoktatásban.
- Úgy tűnik , be is jött, igazi villámkarrier az öné.
- Minél előbb az ipari környezetben is szerettem volna magam kipróbálni, így a második félévemtől kezdve már dolgoztam az egyetem mellett is. Aztán 2014 nyarán, a szakmai gyakorlatom kapcsán kerültem a mohácsi CNC-Instruments Bt-hez, ahol elsősorban egyedi gyártású gépek tervezésével foglalkozhattam. Az itt kapott első munkám volt egyben az egyik legbonyolultabb és legérdekesebb feladat is, egy kéttonnás, öt méter hosszúságú, új működési elvű vegyipari gép mechanikai tervezésében vettem részt.
- Innen meg már csak egy ugrás volt a 3D-s háznyomtató tervezése?
- Egy éve, vagyis még 2016-ban egy, a cégnél futó kutatás-fejlesztési projektben egy új megoldású építőipari 3D nyomtató tervezésével foglalkoztam, illetve az ahhoz kapcsolódó szabadalmi bejelentés ügyeit intéztem. Ma már a 3D nyomtatás építőipari alkalmazása nem olyan új keletű dolog, a világ különböző országaiban számos cég, egyetem folytat ilyen irányú kutatásokat. A fejlesztéssel a cél egy kialakításában újszerű gép létrehozása, amellyel egyszerűbbé és sokoldalúbbá válhat a technológia alkalmazása. Sajnos a gépről nem árulhatok el technikai részleteket, de remélhetőleg az idei év második felében már a nyilvánosság elé tárható lesz az elkészült konstrukció.
- Valószínűsíthető, hogy nem a fiatalok átlagos életét éli, sok szabadideje nem lehet.
- Ha nem is a szó szerinti értelmében, hanem némi túlzással élve, de valahogy így van, hogy én még nem is dolgoztam igazán eddig az életben. Ennek alapján tanácsolom a pályaválasztás előtt álló fiataloknak: ne csak a tiszta logikára, a szívükre is hallgassanak, amikor döntenek a jövőbeli foglalkozásukról. Akkor lehet valamiben igazán sikeressé válni, ha tevékenységünket a megfelelés kényszere helyett, a belülről fakadó motivációnktól hajtva végezzük.
Irány a főváros
Handler Balázs Mohácson született, az általános iskolát és a gimnáziumot is a városban végezte. A Kisfaludy Károly Gimnáziumban vált számára a fizika és matek meghatározó tárgyakká, utóbbiból versenyekre is járt, amelyekből néhányat meg is nyert. Január végén fejezte be a BME Gépészmérnöki Karának mesterképzését kitüntetéses diplomával, ahol géptervező szakirányon tanult. Nagyon megszerette a fővárosi életet, így a záróvizsga után Budapestre költözött. Február óta egy multinacionális cégnél dolgozik, ahol repülőgépekbe kerülő elektromos hajtásrendszerek fejlesztésével foglalkozik.
