Siklósi Gergely: „Remélem, hogy a pályafutásom töretlen fejlődés mentén halad majd”
Hétvégén rendezték a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokban a vívók országos bajnokságát, amelyen a mindössze 19 éves Siklósi Gergely egyéni aranyérmet és csapatezüstöt szerzett a férfi párbajtőrözők számában. A Balaton Vívóklub versenyzője az m4sport.hu riporterével beszélgetett az ob-szereplésről, és a felnőtt válogatott körül zajló eseményekről.
Gratulálok az első felnőtt egyéni címedhez, hogy érzed magad néhány nappal a verseny után?
Igazából ez egy hazai verseny volt, s miután én inkább a nemzetközi megmérettetések felé orientálódom, nem élem meg kimagasló teljesítményként a győzelmet. Természetesen ezzel együtt nagyon boldog vagyok, hiszen mégis csak egy felnőtt országos bajnokságról van szó, amit két korábbi csapatdiadalt követően most tudtam első ízben megnyerni egyéniben.
Mi volt a legnagyobb kihívás a küzdelmek során?
Annak kimondottan örülök, hogy Bányai Zsombort és Somfai Péter is sikerült legyőznöm egy-egy asszó során. Utóbbit biztos bosszantja, hogy hátrányból fordítva tudtam nyerni ellene, de természetesen nincs köztünk harag, a válogatottban ugyanis egymás mellett küzdünk a különböző versenyeken.
Csapatban a tavalyi címet nem sikerült megvédeni, pedig sokáig nektek állt a zászló. Mi történt a végén?
Igen hosszú lebonyolítású esemény az ob, a csapatverseny döntőjét már a harmadik nap végén rendezték, és a rengeteg csörte nagyon sokat kivett belőlem is. Emellett szombat esetére némileg le is betegedtem, ami vasárnapra sem javult sokat. Az utolsó asszóban pedig a remek napot kifogó Bányai Zsomborral vívtam, aki ráadásul mindent elkövetett, hogy revasnot vegyen az egyéni elődöntőért. Őszintén szólva, nem volt ellenszerem a támadásaira, megszúrni is alig tudtam, így a Vasas elvitte az aranyat. Remélem, hogy tudok majd tanulni ebből a vereségből.
Stabilan bekerültél a felnőtt válogatottba is, milyen érzés a legjobbak között szerepelni?
Szerencsére az elmúlt egy-két évben már volt alkalmam belekóstolni a felnőtt világkupák hangulatába, nagyjából tíz fellépés lehet a hátam mögött. Ami mindenképpen új, az az, hogy a felnőtt válogatott tagjaként mindenképpen bizonyítanom kell, így a teher is sokkal nagyobb a vállamon. Ezen kívül az ellenfelek is egyre jobban megismernek, így már nem elég a meglepetés erejével pástra lépnem.
Bern után a Buenos Aires-i világkupán már a lépés is kijött, a csapatbronz kiköszörülte a svájci 15. hely okozta csorbát. Ilyen hamar sikerült megszokni a légkört?
Szeptemberben kezdtük el a közös munkát, melynek érdekében én Tapolcáról Budapestre költöztem. Most kezdtem bele igazából a felnőtt, önálló életbe, és hozzá kellett szoknom az új szituációhoz. Mostanra úgy érzem, ez sikerült, és nem elhanyagolható a befektetett munka sem, melynek Buenos Airesben egy bravúros szereplés lett az eredménye. Nem vártunk magunktól dobogót, de fontos, hogy a berni, várakozáson aluli eredmény után át tudtunk törni egy gátat, és a legjobb nyolc közé jutva már egy felszabadult vívással tudtuk megmutatni, hogy mire is vagyunk képesek.
Milyen a fiatal generáció kapcsolata a tapasztaltabb válogatott tagokkal, mennyire nehéz beilleszkedni úgy a csapatba, mint a nemzetközi felnőtt mezőnybe?
Már juniorként, figyelve a 2013-ban Budapesten világbajnokságot nyerő csapatot, az volt a hosszabb távú célom, hogy egyszer én is bekerüljek a válogatottba. Arra nem is mertem gondolni, hogy ez ilyen hamar, néhány év elteltével sikerülni is fog. Persze közrejátszik ebben az alapcsapat tagjainak életkora is, de tény, hogy a ranglistás helyezések alapján a mi generációnknak is van keresnivalója. Rendkívül hálás vagyok, hogy lehetőséget kaptam a bizonyításra, igyekszem élni vele.
Nagyon jó érzés, hogy a rangidős társak partnerként kezelnek minket, és elfogadnak teljes értékű csapattagként.
Melyik lesz a következő versenyed, mik a hosszabb távon kitűzött céljaid?
Hétvégén egy junior világkupa állomáson veszek részt Pozsonyban, ami pedig a távlatibb terveket illeti, a jövő áprilisi junior vb-n mindenképpen a bajnoki címet célzom meg. A prioritás ugyanakkor a felnőtt viadalok felé terelődik, minden erőmmel azon leszek, hogy a nyári Európa-bajnokságon ott lehessek a keretben. Remélem, hogy a pályafutásom töretlen fejlődés mentén halad majd, és a nemrégiben elnyert budapesti 2019-es kvalifikációs felnőtt világbajnokságon is elindulhatok, és egy jó szerepléssel kivívhatom a tokiói részvételt úgy egyénien, mint csapatban.