Számos olyan emléke van Waliduda Dánielnek, amit soha nem fog elfelejteni
Szerencsés vagyok: sok álmomat elértem
ISZKASZENTGYÖRGY Dolgozott az Európai Parlamentben, a varsói Miniszterelnöki Hivatalban, de az Oktatási Hivatal munkatársa is volt. Tanult macedónul, oroszul és lengyelül is. A Finnugor Kulturális Főváros 2016 program egyik szervezője, és az egyetlen hazai havi meleglap szerkesztője. Ő Waliduda Dániel.
Fehérváron született 1989-ben, de Iszkaszentgyörgyön nőtt fel, mint a szülei, nagyszülei. Az alsó tagozatot az Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély általános iskolájában, míg a felsőt a fehérvári Hétvezér matematika–számítástechnika tagozatán végezte el. Sokaknak a Tóparti gimnáziumból is ismerős lehet: ott humán tagozaton végzett.
– Az első meghatározó élményem az volt, amikor hárman megnyertük a városi európai uniós versenyt, majd pár hétre rá a Hétvezér igazgatójával, Tölgyessyné Jutka nénivel ketten átvettük az EU-zászlót az akkori külügyminisztertől. A középiskolában három éven át szavaztak nekem bizalmat az iskolatársaim a diákönkormányzat vezetéséhez – mesél motivációiról Dani.
Mivel a közélet továbbra is érdekelte, jelentkezett az ELTE politológia szakára, majd egy év után orosz–lengyel szakirányra is. Volt, hogy egy félévben 19 tárgyból kellett vizsgáznia, de mindkét szakot elvégezte:
– A politológiát a téma, az orosz–lengyelt különösen a közösség és a nyelvtanulás miatt szerettem igazán –
mondja.
2016-ban nagymamája javaslatára elkezdte a jogászképzést is a Pázmányon, levelező szakon: – Akkor az Oktatási Hivatalnál dolgoztam, másként nem ment volna a kettő. Nem tudom megfogalmazni, miért
vonzott mindig is az államigazgatás. Talán egyfajta kötelességtudat, a közösségért tenni akarás miatt – emeli ki.
Dani a nyelvtanulásban is képezte magát. Angolul beszél a legjobban, mert ezt gyakorolja leginkább, a németből még mindig sokat ért, ha szövegeket olvas. Az egyetemen oroszt tanult, Minszkbe is eljutott, de másfél évig a macedón nyelvvel is ismerkedett.
– Sajnos gyakorlatilag semmire sem emlékszem a nyelvből, de sosem felejtem azt az egy hetet, amit Szkopjéban
töltöttünk. A bölcsész kar dékánjának dolgozószobájában ültünk, amikor – macedónul – elmeséltem neki, hogy a születésnapomat ünneplem. Erre ő azt mondta: válasszak két könyvet a polcairól, megkapom őket ajándékba. Az orosz–macedón és a lengyel–macedón szótárakat választottam, azóta is ott vannak a nappalimban – idézi fel az emlékeket.
– A szívemhez a lengyel nyelv áll a legközelebb. Nagyapám is lengyel állampolgár volt, a második világháború után került Iszkára bányászként, a családi nevünket is tőle örököltük. Az viszont a mai napig fáj, hogy – a családi örökség ellenére – sajnos, az öt idegen nyelv közül pont ez megy a legnehezebben – vallja
be.
Mindemellett alapítása óta szerkesztője az ingyenes, havonta megjelenő Humen melegmagazinnak: – Régóta fontosnak érzem, hogy tegyek a meleg közösségért, a láthatóságért. Életem legbüszkébb, legboldogabb pillanata volt, amikor édesapám és édesanyám végigsétált velem a tavalyi Pride-on. De azt sem felejtem, amikor azt mondták: „Nem az számít, kivel, hanem, hogy boldog legyek.”
A Finnugor Kulturális Főváros projektvezetője
Iszkaszentgyörgy 2016-ban sikeresen pályázott a Finnugor Kulturális Főváros címre. A pályázat beadása Gáll Attila polgármester ötlete volt, Waliduda Dánielt később projektvezetőnek választották.
– Kevesen tudják, de az Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély adott otthont a második világháború bombázásai idején a Finn Köztársaság nagykövetségének. Innen ered a szoros kapcsolat. Két finn díszpolgárunk is van: Ari S. Kupsus budapesti galériatulajdonos, valamint Jari Vilén, az Európai Unió Európa Tanácsba delegált nagykövete. Ez a kétezer fős falu tavaly 25 millió ember fővárosa volt szerte a világon – mondja.
